A Krétakör Alapítvány ugyan nem szerepel a címlapokon az elmúlt hetekben, de a közelmúltban mi is saját bőrünkön tapasztaltuk, hogyan próbálja megbénítani a kormány a kritikus civil szervezeteket.  A miniszterelnök által 2014 májusában személyesen elrendelt, a norvég állam közvetlen támogatásaihoz kapcsolhatóan 62 szervezet ellen elindított KEHI-vizsgálat üzenete az volt, hogy a civilek veszélyt jelentenek. A kormány legújabb civilellenes hadjárata azt is hozzáteszi, miért: mert ellenőrizhetetlenek.

A Krétakör Alapítványnál nem ezt tapasztaltuk. A NAV 2015 óta két ellenőrzést is indított nálunk. Mindkét eljárás szabályos volt, és mi az előírásoknak megfelelően együttműködtünk az adóhatósággal. Ez az együttműködés azonban 24 hónapra szinte teljesen megbénította a munkánkat. Mert miközben több száz munkaórán át álltunk a hivatal rendelkezésére bármilyen felmerülő kérdéssel kapcsolatos  dokumentációval és válaszokkal, kapacitáshiány miatt számos programunkat kellett visszamondanunk, és fontos terveinket nem tudtuk megvalósítani.

Civilellenes állami propaganda

A civilek támogatottsága az állampolgárokkal tartott kapcsolaton és a közösség bizalmán alapul. A szervezetek hitelessége azért is különösen fontos, mert így tudjuk összegyűjteni a működéshez szükséges adományokat. Úgy érzékeljük, hogy a kormánypropaganda pont azon dolgozik, hogy a civilek munkáját egyre többen megkérdőjelezzék. Ennek sikere nem a támogatási hajlandóság csökkenésén mérhető, hanem azon, hogy rendszeresen kapunk olyan üzeneteket telefonon vagy e-mailen, vagy akár a postaládánkra vagy az ajtónkra ragasztva, ami azt mutatja, mára vannak, akik személyes küldetésüknek tartják, hogy velünk harcoljanak.

A kormány szerint Magyarországra veszélyt jelent, hogy a civilek komoly szaktudással rendelkező, állami segítség nélkül – vagyis állami szervekhez való vak lojalitásra nem kötelezhetően – működő önálló szervezetek, amelyek saját maguk dönthetnek arról, hogy milyen munkát végeznek. Miközben a kormány a szakmai javaslatainkat évek óta nem hallgatja meg – sőt, próbál minden, akár építő ellenvéleményt is eltakarítani, még mindig akad olyan, aki működtetni szeretné ezt az országot. Továbbra is az állam helyett látunk el állami feladatokat, évek óta állami támogatás nélkül.

A Krétakör 2014 tavaszától közvetlen állami támogatásban nem részesül. A legutolsó állami forrásból finanszírozott projektjeinket 2015-ben zártuk le. Projektjeinket és működési költségeinket jegybevételeinkből, a projektjeinkhez kapcsolódó nemzetközi együttműködésekből és magánadományokból finanszírozzuk. Felmerül tehát a kérdés: egy állami támogatás nélkül működő civil szervezetet milyen jogon vegzál az állam?

Az államnak nem tetsző célunk: a demokratikus gondolkodás  

1995-től 2008-ig a Krétakör elsősorban színházi előadásaival vált ismertté. Azonban 2008-tól az egyre mélyülő társadalmi válság miatt a színházi eszközökön túl új utakkal kezdtünk kísérletezni, mert tudjuk, hogy valódi kulturális tevékenységet nem lehet a társadalmi környezettől elszigetelten végezni. Kampányainkban alapvető társadalmi kérdésekre hívtuk fel a figyelmet, középiskolai programjainkkal a demokratikus alapértékekre próbáltuk érzékenyíteni a fiatalokat, így a tavalyi évtől az alapítványi munka fókuszában az oktatási programunk fejlesztése áll.

Közügyekkel, vagyis politikával foglalkozunk, mert munkánkat közvetlenül befolyásolja hogy, milyen jogszabályi, döntéshozatali környezetben kell dolgoznunk. Szakmai okai voltak, hogy 2010-től a Krétakör Alapítvány aktív szereplője a szólásszabadságért folytatott küzdelemnek, és hogy tiltakozik a kulturális források centralizációja (például az egykori Nemzeti Kulturális Alap függetlenségének felszámolása, és a Magyar Művészeti Akadémia monopolhelyzetbe hozása) ellen. Tudatos döntés volt, hogy a demokratikus fejlesztést alapul véve 2013-ban oktatási tevékenységet kezdtünk Szabadiskola címmel fiatalok bevonásával.

Demokráciaoktatási és kulturális tevékenységünkért a Princess Margriet Award rangos elismerést kaptuk 2016-ban az Európai Kulturális Alaptól (European Cultural Fund).  A márciusi díjátadón az ECF zsűrije többek között kiemelte, hogy a Krétakör milyen sikeresen tudott színtársulatból társadalmi fórummá válni, ahol a diákok olyan kérdésekről beszélnek, melyekre amúgy nem volna lehetőségük. Ezáltal pedig nem csak saját előítéleteiket kérdőjelezik meg, de olyan kritikus, öntudatos tagjaivá válhatnak a társadalomnak, akikre a kettéosztott Magyarországnak és Európának is különösen nagy szüksége van.

Ezt a szellemiséget folytatjuk most. De milyen áron?

2015 elején 53 dossziéval érkezett meg a Krétakör két munkatársa a NAV észak-budapesti igazgatóságához, melyek átvétele több napig tartott. A pénzügyi bizonylatokat két év után idén februárban kapjuk vissza.

Az Alapítvány mindennapi működését a civilek elleni kampány részeként indított ellenőrzések több éve akadályozzák. Meghatározza a szervezet kommunikációját és befolyásolja a programjaival kapcsolatos döntéshozatalt. A működésünkkel kapcsolatban indított második ellenőrzést lezáró határozatot 2017. január 16-án vettük át. A 2015-ben indított első vizsgálathoz hasonlóan ez sem talált szabálytalanságot. A két vizsgálat összesen 24 hónapig tartott. 2015-től egy munkatárs munkaidejének több mint felét, éves szinten mintegy 800 munkaórát, tették ki csak a NAV által indított ellenőrzés adminisztrációs teendői. A vizsgálattal kapcsolatos jogi képviseletre és tanácsadásra 2016 folyamán több mint 700.000 forintot kellett költenünk.

Az akadályoztatás ellenére folyamatosan dolgozunk. 2014-ben párhuzamosan futott hat hazai és nemzetközi programunk.Volt három bemutatónk, és az oktatási programunkban egy év alatt több mint száz diák vett részt. Ezzel szemben 2015-ben egy bemutató mellett már csak a Szabadiskola harmadik évfolyamát indítottuk el, míg 2016-ra csupán egyetlen bemutatót hirdettünk meg. Az ellenőrzések miatt megnövekedett adminisztratív leterheltség mellett egyre kevesebb munkavállaló alkalmazását,  (6 helyett 3 teljes munkaidős) és e miatt egyre kevesebb projekt megvalósítását tudtuk vállalni.

Most az a feladatunk, hogy a felhalmozott tudást átadjuk és hozzáférhetővé tegyük. Ennek első lépése volt, hogy 2016-ban létrehoztuk az Alapítvány online archívumát, melyet folyamatosan fejlesztünk. Második lépésként pedig szolidaritást hirdettünk a háborús övezetekből menekülőkkel, így szeptemberben, a kulturális szervezetek közül elsőként indítottunk kampányt – több civil szervezettel és művésszel együtt -, hogy rámutassunk, nem lehet egyetérteni az embertelenséggel. 2017-től elsősorban a Szabadiskola programjának további fejlesztésével foglalkozunk. Célunk, hogy oktatási programunk helyi és régiós szinten is meghatározó szerepet töltsön be a fiatalok képzésében, segítve társadalmi ügyekben történő tudatos szerepvállalásukat.

Jogunk van beleszólni a közügyekbe, hisz a politika rólunk szól.