Milyen társadalmi problémákról konzultálnának leginkább a magyarok? A nemzeti konzultáció hat kérdésére reflektálva a Krétakör Alapítvány most rövid videókban arról a hat témáról kérdezte szakértők véleményét, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb kérdés érkezett az egy hónappal ezelőtt meghirdetett ⋕igazinemzetikonzultacio szelfi kampányunkhoz.

A magyar kormány által indított nemzeti konzultációval párhuzamosan a Krétakör alternatív nemzeti konzultációs kampánya, az ⋕igazinemzetikonzultacio is a végéhez közeledik. Több mint száz szelfi és kérdés érkezett be hozzánk, amelyekből az látszik, hogy korántsem a civil szervezetek, a menekültek vagy Brüsszel megállítása foglalkoztatja legjobban az embereket.

Annál többen voltak viszont kíváncsiak arra, hogy hova tűnnek az EU-s pénzek, miért ilyen magas a korrupció Magyarországon és hogy hogyan határozza meg a szegénység egyre több ember életét. Az egy hónapja indított szelfi kampányhoz készült hat tematikus videóban ezekről a kérdésekről kérdeztük a témák elismert szakértőit. Az első két videóban Léderer Sándor, a K-monitor vezetője beszél a korrupció hazai helyzetéről, Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója pedig a gyermekszegénység növekedését befolyásoló tényezőkről.

“Konzultálhatnánk a milliárdos EU támogatások hatékony felhasználásáról?”

Ezzel a kérdéssel szelfizett néhány hete Alföldi Róbert és az övén kívül még nagyon sok, az EU-s pénzek elköltésére és a mindennapossá vált politikai korrupcióra vonatkozó kérdést kaptunk.

Léderer Sándor, a K-monitor vezetője szerint az elmúlt években minden eddiginél pofátlanabb lett a korrupció és ezzel együtt a kormány megnehezítette a közérdekű adatokhoz való hozzáférést is, amitől a magyar sajtó és a civilek egyaránt szenvednek:

“Amíg a magyar állam arra hivatkozva tette fizetőssé az adatigénylést, hogy a közigazgatásnak ez iszonyatosan nagy leterheltséget jelent – nyilván a valódi cél csak szimplán annyi volt, hogy az emberek ne férjenek hozzá ezekhez az adatokhoz – addig mondjuk Csehországban és Szlovákiában az elmúlt években olyan központi adatbázist vezettek be amibe minden állami, önkormányzati szerződést föl kell tölteni, és addig nem is lesz hatályos egy szerződés, amíg nem kerül be ebbe az adatbázisba.”

A térkövekben eltüntetett vagy sokszor felesleges infrastrukturális fejlesztésekbe tolt EU-s támogatásoknál Léderer szerint az az igazán hajmeresztő, hogy ezek a pénzek bizonyos értelemben a mai fiatal generáció jövőjének megalapozására jöttek:

“Ez egy egyszeri lehetőség, tehát ilyen nem lesz még egyszer, hogy ennyi pénzt beletolnak Magyarországba csak így, és ezt a lehetőséget totálisan eljátszotta ez a kormány.”

Számtalan kérdést kaptunk a gyermekszegénységgel kapcsolatban is, amelyekről Scharle Ágotát, a Budapest Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

“Miért nálunk van a harmadik legtöbb szegény gyerek az EU-ban?”

Miért kell egy állami fenntartású gyermekotthonban élő gyermek étkezését, osztálypénzét és bérletét 23.000 Ft-ból megoldania a nevelőjének?”

A szegénységkutató szerint az a legnagyobb probléma, hogy 2008 óta nem emelkedett a családi pótlék összege, amely a valóban szegény gyerekek szüleihez jutna el. A kormány által bőkezűen osztogatott családi adókedvezménnyel viszont  csak az amúgy is szerencsésebb anyagi helyzetben élők járnak jól  és pont a szegények, munkanélküliek családjaihoz nem jut belőle.

“Magyarországon a gyerekek nyolc százaléka él mélyszegénységben, ott már lényegében magzati korban elkezdődnek termelődni a hátrányok, onnantól kezdve, hogy az édesanyjuk nem olyan minőségű és mennyiségű tápanyagot vesz magához, ami a magzat fejlődéséhez kellene…Másfél éves korukra ezek a gyerekek már jelentős hátrányokat szednek  össze. Akkor jön az, hogy nem jut el a megfelelő fejlesztést nyújtó bölcsődébe vagy családi napközibe, mert nincs a településen ilyen. A pedagógusok nagy része nincs felvértezve azokkal a szakmai-módszertani eszközökkel, amikkel ezeknek a gyerekeknek a lemaradását vagy a hátrányait csökkenteni tudnák. Ezek a gyerekek jóval nagyobb eséllyel kerülnek ki úgy az iskolából, hogy nincsenek meg az alapvető készségeik sem.. funkcionális analfabéták..így egyenes út vezet a munkanélküliséghez, vagy a közmunkához.

Scharle Ágota szerint közép- és hosszútávon a hozzáférés és a szolgáltatások minőségi javítása lenne a legfontosabb, hogy akár a legkisebb faluban is jó minőségű bölcsődébe vagy családi napközibe járhasson egy szegény családba született gyerek is.

A sorozat következő négy videójában Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője beszél a hazai oktatás helyzetéről, Ámon Ada, az Energiaklub elnöke pedig a 4000 milliárdos paksi atomenergia beruházás kockázatairól. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Földényi György az idős emberek helyzetéről szóló videóban arról számol be, hogy a magyar nyugdíjak kétharmada nem éri el az átlagos, 120.000 Ft-os összeget sem, emellett pedig egyre rosszabbul működik az idős embereket ellátó szociális háló az országban. Utolsó videónkban pedig a foglalkoztatottság jelenlegi helyzetét járjuk körbe Keveházi Katával, különös tekintettel a sok esetben nőket sújtó munkahelyi diszkriminációra és a gyermekvállalás utáni visszatérés nehézségeire.

A hat videót folyamatosan posztoltuk a Krétakör Facebook oldalán is.

HÁTTÉR

Egy hónapja a Krétakör Alapítvány egy alternatív nemzeti konzultációs szelfi kampányt indított. Az ⋕igazinemzetikonzultacio-ban arra kértük az állampolgárokat, hogy a nemzeti konzultáció álkérdései helyett fogalmazzák meg az őket igazán érintő, foglalkoztató társadalmi problémákat. A magyar kormánynak címzett kérdésüket jól olvashatóan írják fel egy lapra és készítsenek vele egy szelfit. Azóta több ismert közéleti szereplőtől, művésztől – köztük Alföldi Róberttől, L.Ritók Nórától, Nagy Zsolttól, Horgas Pétertől, Konok Pétertől – és sok más állampolgártól kaptunk releváns kérdéseket tartalmazó fotókat.T

Letölthető képek a szelfi kampányról itt érhetőek el!

Sajtóinformáció:

Szandtner Veronika, szandtner.veronika@kretakor.eu,