A Krétakör 2013-ban indította a Szabadiskolát, amelyben eddig több mint 40 különböző iskolából összesen közel 200 középiskolás diák vett részt. Azóta a résztvevő diákok saját kortársaiknak vezettek vitafórumot, street art akciókat hoztak létre, részt vettek A Párt című színházi előadásban, amely két európai fesztiválon – Brüsszelben és Göetheborgban – is turnézott, városi sétát vezettek és létrehoztak egy utcai gerilla plakátkampányt a hajléktalanságról, amelyet 2014 legjobb 10 projektje közé választottak a Highlights of Hungary design szemléjén. 2016-ban a Krétakörnek ítélték a rangos kulturális elismerést, a Princess Margriet Díjat, az Alapítvány művészeti és társadalmi munkájának, valamint edukációs programjának elismeréseképp, melyet a Szabadiskola diákjai vettek át Amszterdamban.

A Szabadiskola programja valójában képzést jelent; vagyis nem egyszeri találkozás során fejt ki hatást, hanem hosszabb időtartamú pedagógiai folyamat, amely egymásra épülő foglalkozások sorozatából áll. Egyik fontos célja , hogy a résztvevőkből együttműködő közösséget alakítson ki; és ennek a formálódására, illetve az ezzel kapcsolatos kihívásokra reflektáljon a résztvevőkkel.

A kamaszkor jellemzője az egyre növekvő igény az önrendelkezésre. Az egyre tágabb és tágabb kontextus megértésének és befolyásolásának lehetősége és képessége gyakran megtorpan a közélet ügyeinek alakítása előtt. A szavazati korhatár, a közoktatás infantilizáló rendszere, a politikai kérdések iskolai tabusítása, mind azt sugallja egy diák számára, hogy a politika valami felnőtt dolog, felfoghatatlan és hozzáférhetetlen. A Krétakör Szabadiskolája lehetőséget teremt a diákoknak, hogy aktuális közéleti problémákkal foglalkozzanak, a gyors ítéletalkotás előtt megismerjék a különböző álláspontokat, feltérképezzék az azokat meghatározó összefüggéseket és rendszereket, majd kreatív formát keressenek saját álláspontjuk kifejezéséhez. A program azt képviseli, hogy közügyekkel foglalkozni valójában izgalmas és felszabadító kihívás.

Ez a forma lehetővé teszi a vezetők számára, hogy személyre szabott pedagógiában gondolkozzanak, figyelembe vegyék az egyedi szükségleteket, és saját célt szabhassanak minden egyes diáknak, és ezeket menet közben akár módosíthassák a tapasztalatoknak megfelelően.

Mivel a megcélzott korosztály többsége általában elutasítja a közéleti témákkal való foglalkozást, illetve nem hisz abban, hogy elérhet változást társadalmi problémákban, a program egyik alapcélkitűzése, hogy enyhítse az ezzel kapcsolatos ellenérzést, idegenkedést, távolságtartást, és felkeltse a diákok érdeklődését, bemutassa, hogyan lehet a problémákra kihívásként tekinteni, amely kreatív megoldásokat hívhat elő bennük.

A diákok többsége számára ennek éppen az ellenkezője tűnik evidenciának, és idő kell ahhoz, hogy ettől el lehessen térni a gondolkodásban, és elfogadhatóvá váljon; léteznek rendszer jellegű összefüggések, és az alakításuk lehetősége adott.

A Szabadiskola 3 évfolyamáról készült összefoglaló videó:

Szabadiskola 1.0

Az iskolarendszer jellemzően erősíti a különböző társadalmi csoportok elkülönítettségét. Az egyházi, az alapítványi vagy a szakiskolákba általában a társadalom különböző rétegeinek szülői íratják a gyerekeiket. A tankötelezettség korhatárának leszállítása, vagy a kormányzati elzárkózás az etnikai szegregáció folyamatának enyhítésétől csak fokozza ezt a tendenciát.

A Szabadiskola egyik alapvető célkitűzése integrált oktatási helyzetek létrehozása volt. A program különböző kiadásaiban eltérő módokon próbáltuk ezeket megteremteni. Az első évben (2013/2014), rögtön a programot indító táborba nagyon sokféle környezetből érkező diákot hívtunk meg résztvevőként. Érkeztek diákok gimnáziumból, szakközépiskolából és szakiskolából; állami, egyházi és alapítványi fenntartású intézményekből; a fővárosból, vidéki kisebb és nagyobb településekről és a határon túlról – Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátaljáról.

A tábor valódi inkluzív helyzetet teremtett, amiben a résztvevők különbözőségei elsősorban felfedezni való érdekességként jelentek meg. Az ezt követő időszakra a tábor résztvevői közül választottunk egy szűkebb, 12 fős csapatot, amelyben igyekeztünk megőrizni a diverzitást. A diákoknak egy öt hónapos programot ajánlottunk, amelyben kéthetente találkoztunk velük az alapítvány budapesti irodájában, mindig egy-egy hétvégén. A program a társadalmunkat meghatározó rendszerek – kapitalizmus, demokrácia – vizsgálatával foglalkozott. A diákok különböző szakértőkkel találkoztak, és intézményeket látogattak, majd megvalósították azokat a köztéri akciókat, melyeket ezek fényében találtak ki. Továbbá a diákok egy megrendezett, de saját témákat feldolgozó intervenciót valósítottak meg Schilling Árpád: A Párt című előadásában. Az első évfolyam programját egy kortársaknak szóló, film-alapú játék összeállítása zárta, amely a közösségi traumák feldolgozásának nehézségével foglalkozott. A játékot a résztvevő diákok vezették.

A Szabadiskola első évfolyamának videója a résztvevőkkel:

Szabadiskola 2.0

A következő évfolyamban, 2014-ben másképp közelítettünk az integráció kérdéséhez: a fókuszba helyezett otthon témája kapcsán a társadalom perifériájára szorult csoportok voltak a témáink. Így jött létre a Szabadiskola 2.0, vagyis a Szabadiksola Home project, melyet a Goethe Institut és a Norvég Civil Alap támogatott, és amelyben a középiskolás diákok politikai és társadalmi kérdésekkel foglalkozhattak.

A program magyar részében egy miskolci és egy budapesti diákcsoport dolgozott három és fél hónapon keresztül. Ezzel párhuzamosan egy berlini diákcsoport is közéleti témát dolgozott fel a projektbeli partnerintézményünkben, a Theater an der Parkaue-ban.  A félévet egy nemzetközi konferencia zárta, amelyen mindhárom diákcsoport és a Szabadiskola első évfolyama is beszámolt a tapasztalatairól.

A Szabadiskola Home budapesti kurzusán 11 gimnazista vett részt, akik Tóth Ridovics Máté (szakmai vezető) és Juhász Bálint (Szabadiskola vezető) mentorálásával a lakhatási szegénység kérdéskörét vizsgálták. A diákok feladata volt, hogy a témához kapcsolódó kutatómunkán, prezentációk készítésén és kutatókkal, hajléktalan aktivistákkal való közös munkán keresztül elmélyedjenek a témában, majd egy gerillakampányt hozzanak létre a városban a hajléktalanság témakörével kapcsolatban. A diákok a tervezési feladatokon keresztül a mentorokkal közösen találták ki a kampány minden elemét, köztük a fotókat is, amiket aztán Tóth Ridovics Máté készített el. A koncepciót a megvalósítás előtt prezentálták a korábban előadásokat tartó érintetteknek is, akik véleményezték az ötleteket, sokan közülük pedig vállalták, hogy modellként is részt vesznek a folyamatban.

A projekt végére 97 plakát készült el és került ki az utcákra, a diákok pedig egy a Krétakör által szervezett pedagógiai konferencián számoltak be a tapasztalataikról.

A Szabadiskola Home Miskolc része a város etnikai-alapú kitelepítései programja kapcsán vizsgálta az otthon témáját a Számozott utcák nevű kitelepítésre ítélt városrész környezetében élő vagy tanuló diákokkal. A programot egy problémákat bemutató városi séta és a városháza előtt szervezett flash-mob zárta, amely a mindenkinek járó otthon fontosságára hívta fel a figyelmet.

Szabadiskola 3.0

A 2015/2016-os tanévben a Krétakör Alapítvány olyan iskoláknak ajánlotta fel a Szabadiskola programját, ahol az állami oktatásból kiszoruló diákokkal foglalkoznak. A program a következő iskoláknak fél éven keresztül tanrendjüknek részévé vált: Burattino, Tanext, Tandem. Azokat a készségeket fejlesztettük, amelyek a legfontosabbak a demokratikus társadalom építéséhez, vagyis az együttműködésre és önállóságra, a tájékozottságra és tudatosságra, a szolidaritásra és érdekképviseletre nevelés volt a célunk.

A 3. évfolyamban kísérletet tettünk egy “demokrácia oktatás az iskolában” modell létrehozására. Foglalkoztunk a migráció és a menekültválság témájával és egy pedagógiai programot állítottunk össze a téma feldolgozására. A diákok találkoztak egy Magyarországon élő, iráni származású emberrel, aki mesélt nekik a történetéről és magyarországi tapasztalatairól.

A Szabadiskola harmadik évfolyamának videója:

A Krétakör Szabadiskoláját Schilling Árpád, rendező alapította és gondozza. A program 2013-2016 között Juhász Bálint, programvezető és Gulyás Márton valamint Potyondi Linda, ügyvezetők, Jutta Gehrig a Goethe Institut, Budapest igzagatónője  koordinálásával és meghatározó magyar oktatási szakemberek részvételével működött.

Az első évfolyam szakmai vezetője: Bethlenfalvy Ádám

A második évfolyam szakmai vezetői: Tóth-Ridovics Máté, Mészáros György, Karlowitz-Juhász Orchidea és Gulyás Klára

A harmadik évfolyam szakmai vezetői: Vásárhelyi Virág, Hubert Andrea és Galambos Attila

A harmadik évfolyam koordinátorai: Salamon Eszter, Széll Adrienn és Linn Löffler